Hédi blogja

Hédi blogja

Google az oktatásban

nyelvvizsga felkészülés a google forms segítségével

2017. november 06. - Hedibedixi

google-76522_960_720.png

A google alkalmazásainak használata az oktatásban egynél több posztot érdemel így most csak a google űrlap funkciójával foglalkozok. A google űrlapok (Google forms) használata nem csak igényfelmérésre vagy visszajelzés kérésre alkalmas. Most ezt a funkciót a számonkérés szempontjából közelítettem meg a középiskolai német oktatásban.

Órán vagy házi feladatként remek számonkéréseket lehet így készíteni. Készítettem egy példát, amiben egy érettségi és nyelvvizsga témával kapcsolatban tettem fel három kérdést. Nagyon egyszerű elkészíteni ezt a fajta feladatot mégis ad egy plusz pozitívabb felhangot a gyakorlásnak. A példa itt érhető el. Megadott időkeret után be kell küldeniük a válaszokat és várni az értékelésre, amit akár a gmail vagy a google hangouts funkcióján keresztül is megkaphatnak.

Pinterest az iskolában?

Hogyan használhatjuk a közösségi könyvjelzőket tanítási eszközként?

Most elsősorban a pinterest jelenségről írok, de ez csak egy a rengeteg olyan oldal közül ahol folyamatos inspirációt szerezhetnek a tanárok és a szülők is. A gyerekek fáradtak és már nem jön be a krétás tábla? Okos telefonnal élik az életüket? Mindenki napi több órát ül a gép előtt? Hogyan lehet ebből előnyt kovácsolni? Az internet világában rengeteg hasznos dolgot találhatunk. 

pinterest.jpg

Pinterest, ez az oldal egy hatalmas ötletgyűjtemény, ami annyiba különbözik egy kereső oldaltól, hogy itt létre lehet hozni "táblákat" amire az ember mint egy parafatáblára feltűzheti a cikkeket, képeket, ötleteket, amik megfogták. Most elsősorban a nyelvtanulás oldaláról közelítem meg, ezen belül is német nyelvvel foglalkozok. Hogyan adjunk feladatokat a gyerekeknek? A pinterestre ha beregisztrálnak lehet követni a tábláikat. 

Ötlet 1.  Készítsenek egy táblát amire olyan képeket gyűjtenek amik a német prepozíciókat magyarázza. Itt látható az én táblám. Ezeket a képeket le lehet menteni a telefonra így hordozhatóvá válnak. Házi feladat, hogy hozzák be az iskolába és amit kigyűjtöttek azokat használhatják órán mondjuk egy csoportmunka keretein belül, ahol az óra végére készíteniük kell egy közös nagy plakátot a prepozíciók használatáról az előzetes gyűjtésük alapján. Így a házi feladat ellenőrzését is meg tudja oldani a tanár ha követi a táblájukat. 

Ötlet 2. Órai munkaként gyűjtsenek képeket/linkeket arról, hogy miért jó németet tanulni. A kritérium hogy német nyelvű idézetek legyenek és ezen képek alapján óra végére állítsanak össze egy mini 4-5 mondatos fogalmazást arról, hogy miért jó/vicces/éri meg németül tanulni. Készítettem egy példatáblát. Szerintem rendkívül szórakoztató. Mivel ez az oldal elsősorban akkor használható jól, ha az ember tud angolul is ezért ezt gimnazistáknál alkalmaznám. 

Ötlet 3. Tanulási tippek pinterestről. Mindig visszatérő kérdés, hogy jó, jó hogy ez a feladat, de nekem nincs nyelvérzékem, én nem tudok tanulni. Segítünk. Az órán közösen is akár csoportokban olyan német nyelvű oldalak keresésével, ahol tanulási tippekkel foglalkoznak. A képek felkeltik az ember érdeklődését sokkal jobban mint például ez a blogbejegyzés, így beszéljen helyettem egy tábla. Miért jó ez? Tanulási hatékonyságot fejleszt, közben idegen nyelvet gyakorolnak, esetleges vitákat is szülhet, ha nem értenek egyet egy-egy módszer hatékonyságában. Ugyanezt persze meg lehet csinálni más oldalakon is, de fő a változatosság!

Az oldal használata ingyenes, lehet követni másokat és újdonságokat felfedezni minden nap. 

Szófelhők és a nyelvtanulás - Nem csak tanároknak

Kinek? Mikor? Hogyan és miért is?

6840899595_edb66ed13b_b.jpg

A nyelvtudás egyik sarkalatos kérdése a szókincsfejlesztés. Eltérő vélemények vannak arról, hogy milyen módszerrel lehet hatékonyan nagy mennyiségű szót megtanulni. Mint minden másban itt is nagyon fontos, hogy embere válogatja hogy kinek mi válik be. A szótanulásnál fontos leszögezni hogy két nagy halmaz létezik. Megtanulom a szót az adott idegennyelven és a jelentését magyarul vagy minden szót kontextusában nézek, azaz példamondatokat tanulok meg. A tapasztalat azt mutatja hogy aki kontextusában tanulja a szavakat annak átlagban biztosabb tudása van, de ez a módszer több időt is igényel. Az idő pedig egy olyan tényező amivel nehezen birkózunk meg. Ebben a bejegyzésben ahogy a címben is olvasható szófelhő készítéssel foglalkozok. A továbbiakban 4 feladatot/ötletet írok le amire használhatjuk a szófelhő készítő alkalmazásokat

A szófelhők készítése alapvetően egy kreatív folyamat és nem egy monoton szótárazás így komoly motiváció lehet a gyerekek és felnőtt nyelvtanulóknak is. A vizualizáció rendkívül hasznos hiszen így az agyunk tudja mihez kötni az információkat. 

1. feladat: Ezt a feladatot elsősorban fiatalabbaknak javaslom. A szófelhők nem feltétlenül felhő alakúak, hanem amilyennek akarjuk őket. Így például fiatalabb korosztályban izgalmas lehet ha mondjuk az állatokról szófelhő módszerrel tanulnak. Egy tigris formába bele lehet írni minden olyan idegen szót ami hozzá kapcsolódik. Vagy az időjárásról a nap formába a jó idővel kapcsolatos szavak kerülnek a felhőbe pedig a borús, rossz idővel kapcsolatosak. Minden témára alkalmazható. Ebbe az alkalmazásba feltölthetőek saját sablonok (regisztráció kell a mentéshez), de alapból is több sablont tartalmaz. (A példában a macskákkal és a kutyákkal kapcsolatos szavakat gyűjtöttem össze egy ide illő képbe.)

2. feladat: Ezt a feladatot 6-7. osztálytól alkalmaznám. A nyelvtanulás egy aduász. Az idegennyelv oktatásba szinte minden tudományág belefér és nagyjából minden szó hasznos lehet. Házi feladatként jó lehet ha mindenki kiválaszthat egy témakört (ezeket érdemes előre leírni hogy mi közül lehet választani) és készítenie kell róla egy szavakat/szókapcsolatokat tartalmazó szófelhőt, amit utána 4-5 mondatban ismertetnie kell az osztálynak. Fejleszti a szóbeli kommunikációt, nem vesz igénybe különösebben sok időt, de azért kell vele dolgozni. Az elkészült produktumokat utána érdemes lehet összegyűjteni, kijavítani és a gyerekeknek odaadni vagy az osztályteremben kitenni. (A példában a környezetvédelem témakörben készítettem egy alap szókincset tartalmazó szófelhőt. A piros színű szavak a negatív hatást/tevékenységet fejezik ki a zöldek pedig a jó megoldásokat és pozitív oldalt jelölik.)

3. feladat: Ha már a kommunikációnál tartunk akkor érdemes lehet évente egyszer felmérni a csoport véleményét arról, hogy mit várnak az évtől, mit szeretnének...Ehhez az órai csoportmunkához is kiválóan alkalmas lehet ez a módszer. Lehetőség szerint az adott idegennyelven megbeszélik kis csoportokban, hogy mi kerül bele a csoport elvárásaiba és ezt egy szófelhő formájában kulcsszavakkal összegyűjtik. Ez nem csak ahhoz segít hogy megtanuljanak bizonyos szavakat, hanem a kommunikációt is fejleszti, közös véleményt kell alkotni és nem utolsó sorban a tanároknak is hasznos ha tudják hogy mivel állnak szemben. :) (A példában egy átlagos 16 éves elvárásait igyekeztem illusztrálni)

4. feladat: A szófelhő készítés alkalmas lehet tudásfelmérésre is leginkább osztálytermi keretek között. Elsősorban csoportokban vagy egész osztállyal közösen alkalmaznám, de egyénileg is megoldható. A tanár megadja a témakört kitűz egy időkorlátot és a gyerekek feladata, hogy közösen összegyűjtsék a témával kapcsolatos tudásukat. Érdemes lehet a lecke elején és végén is megcsinálni ezt a feladatot és a diákok elé tárni, hogy mennyit is fejlődtek pár nap alatt. A motivációból sosem elég.  

+1 ötlet: A gyerekeket értékelni is lehet szófelhőkkel. Főként pozitív visszajelzés adására használnám mint tanár. Igaz hogy sok meló, de megéri. Minden gyereknek elkészíteni idegen nyelven. Beleírni azokat a pozitív tulajdonságokat amiket látunk benne és akár az is lehet, hogy minden gyereknek van egy saját papírja, ezt körbeküldjük, mindenki ír mindenkinek egy kedvességet idegennyelven (érdemes engedni őket szótárazni), majd ezt hazavisz a tanár, szófelhőbe önti és mindenki megkapja a sajátját. A visszajelzés nagyon fontos a fejlődés szempontjából, ha pedig rólunk szól valami biztos hogy érdekel és megnézzük a szótárban hogy mit is jelentenek a szófelhőben lévő szavak. 

Ez az 5 ötlet igazából tetszés szerint variálható és ha nem jött be esetleg akkor sincs baj, mert szerencsére ezek a programok mind ingyenesek. 

Tanítási filozófiám

avagy ahogy jelenleg elképzelem a tanári pályámat

study.jpegA tanítási filozófiám kifejtése nagy feladat és szeretnék is óvatosan bánni a kijelentéseimmel, hiszen lehet, hogy holnap valami olyan tapasztalat ér, ami miatt már nem lesz valós, amit gondolok. Ugyanakkor nem akarok abba a hibába sem esni, hogy túl óvatosan fogalmazok, mert a tanításhoz elengedhetetlen a tudatosság. Ebben a bejegyzésben első sorban az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet által 2006-ban kiadott Hatékony tanulás című könyvre támaszkodok. 

A tanítás alapja az én felfogásomban a tanulás így ebből szeretnék kiindulni. Ha kimondom, hogy "tanulás" az első dolog ami mindig eszembe jut, az az élethosszig tartó tanulás. Már a tanulás meghatározása is tartalmazza, hogy ez a folyamat nem életkorhoz vagy iskolához kötött. Sőt azt is mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy a tanulás nem csak lexikális ismeretek gyűjtése, hanem személyiségfejlődés is egyben. Adódik hát a kérdés, hogy mit nevezhetünk tanulásnak és hol van ebben az, aki tanít?  A tanárok? A szüleink? A barátaink? A gyerekeink? Az időjárás? A macskánk? Az én olvasatomban ezek mind lehetnek tanáraink. Ha megharap a macskám, mert nem akarja hogy felvegyem, akkor legközelebb már tudni fogom, hogy melyik jel az amikor érdemes letenni, mielőtt újra megtámadna. Nyilván ez egy más fajta tanulási folyamat, de ugyanúgy hosszú távon formálja a viselkedésemet és a világról alkotott képemet mint a Pitagorasz tétel használata. 

Jelenleg Maria Montessori pedagógiai elvei állnak hozzám a legközelebb. Montessori szerint a gyermekeknek hagyni kell, hogy ők válasszák meg a számukra megfelelő feladatokat és a cselekvés és tapasztalás által fejlődjenek. Azt gondolom, hogy a tanulás akkor sikeres ha élvezetes és a gyerekek az egyes tananyagokat nem csak megtanulják, hanem értik és használni is tudják. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy kisgyerekkortól kezdve fontosnak tartsuk kialakítani a gyerekekben a fejlődés iránti vágyat és lehetőségeket adjunk nekik, amik által ki tudják alakítani magukban az önmotiválás képességét. A konstruktivista pedagógia is közel áll hozzám. Eszerint a tanuló ember nem átveszi a tudást, a tudás nem közvetítődik, hanem a tudást a tanuló ember maga hozza létre, maga konstruálja magában (Glasersfeld, 1995, 1993; Nahalka, 2002). Tisztában vagyok vele, hogy egyik elmélet sem működik minden esetben, és úgy gondolom, hogy a pedagógus személyiségéhez ha nem passzol egy egy elmélet, akkor nem érdemes erőltetni. Ahhoz azonban hogy valaki sikeresen tudjon különböző módszerek mentén tanítani és nevelni, nagyon fontos hogy milyen alapelvekre építi fel a stratégiáját.

A diákok tanulásának célját számomra egy ókori latin közmondás nagyon jól megfogalmazza. Non scholae sed vitae discimus azaz nem az iskolának hanem az életnek tanulunk. Érdekes számomra hogy ez milyen régóta benne van a köztudatban és mégis milyen új dolognak hat. A tanulás szerintem azt a célt szolgálja, hogy a felmerülő helyzetekre az ismereteink, tapasztalataink összehangolásával megoldást találjunk. Itt ismét megjelenik a mai technika mint fontos faktor. Ma már mindenhol elvárás az, hogy a számítógépet használni tudjuk. Felvételizni sem lehet anélkül, hogy eligazodnánk az internet rejtelmeiben. Ezek csak az alap felhasználói ismeretek, de a technika lehetőségei megsokszorozzák a lehetőségeket tanulás terén is. Nem beszélve arról, hogy mennyire motiváló egy gyermek számára ha használhatja a technikát. Tanítok egy harmadik osztályos kisfiút, akin tanulási nehézségei miatt az írás szótól azonnal pánik lesz úrrá. Azonban ha a magyar leckét megírjuk és utána a számítógépet használjuk a gyakorláshoz rögtön megjön a kedve hozzá. 

Leendő pályámon szeretnék nagy hangsúlyt fektetni a tanulás tanítására. Az egyetemen hallottam először arról, hogy léteznek tanulási stílusok és tanulást fejlesztő módszerek. Azt gondolom, hogy anélkül, hogy a tanár ismerje a csoportjába járó diákok igényeit, tanulási motivációit, preferált tanulási stílusait nem lehet hatékonyan haladni. Ösztönszerűen tanítani valahol jó dolog, de kockázatos. A csoportszervezés és közösségfejlesztés szempontjából is nagyon fontos, hogy hogyan épül fel a csoport. A csoportmunka hasznosságát nem vitatom, de nem mindegy hogy mennyit használom. Mivel nyelvtanár leszek ezért alapvetően kisebb csoportokban gondolkozok mint egy osztály. Tehát tegyük fel hogy van egy 15 fős csoportom akik közül 13-ról tudom hogy elsősorban csendben és magában tud hatékonyan tanulni, akkor mint fejlesztési lehetőség használni fogom a csoportmunkát, mert a társas készségek fejlesztése nagyon fontos, de nem ez lesz a fő csapás irány. Amellett hogy azt gondolom mindenkinek személyre kell szabni az oktatást azt is gondolom, hogy a jelenlegi rendszerben ahol 45 percben gondolkozunk ott azt a módszert alkalmaznám, ami a csoport nagyobb részének megfelelő. Differenciálni viszont nem csak az órán lehet, hanem mondjuk a házi feladatoknál is. Ha egy fajta számonkérési rendszert alkalmaz a pedagógus akkor mi a sztenderd? Nem igazán lehet megmondani. Jelenleg ebben látom a legnagyobb lehetőséget. A gyerekek el tudják dönteni, két-három feladat közül, hogy melyik áll hozzájuk közel, melyiket tudják jól megcsinálni. Vagy ha elsőre nem is de hamar kiderül hogy szeretek e videó interjút készíteni az emberekkel a kisállattartási szokásaikról vagy inkább készítek egy plakátot ugyanebben a témában. Ugyanúgy teljesítem a feladatot, de megvan a lehetőségem arra, hogy a hozzám közelálló módszerrel dolgozzak. Az értékelés legalább sokkal személyesebb tud lenni. Nem csak a tudás mérése áll a központban hanem a befektetett energia és a saját ötletek kibontakoztatásának lehetősége is. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a mi elképzelésünk a legműködőképesebb. Ez igaz. Számomra valóban megvannak a leghatékonyabb módszerek, de nem erőltethetem rá ezeket a dákjaimra. Ha visszatérek Montessori elveire akkor ez a módszer teljesen beleillik. A feladat adott a módszerben pedig megvan a szabadsága a diákoknak. 

Az értékelés kérdése is egy sokat vitatott terület. Ha olyan dolgozatot állítok össze amiben két kérdésre két konkrét választ várok akkor megfelelőnek tartom a jegyek osztását. Minden más esetben, ahol a kreativitást a problémamegoldást vagy a hozzáállást szeretném "mérni" ott az osztályzási rendszert nem alkalmaznám szívesen. Az osztályzással rétegekre lehet bontani a tanulókat míg a személyre szabott visszajelzések hosszabb időt és több munkát igényelnek mégis sokkal hasznosabb ha nem csak egy számmal próbálnak nevelni hanem tanácsokkal. Illetve mit mond nekem egy hármas? Egy hármas jelentheti azt, hogy az anyag felét tudtad vagy hogy az anyag felét nem tudtad. De azt is jelentheti hogy minden részből tudsz valamit, de vannak még hiányosságaid. Fontosnak tartom ezeket kommunikálni a dákok felé. Ha célként fogalmazzuk meg, hogy hatékony kommunikációs stratégiákat akarunk kialakítani a gyerekekben akkor itt is életbe lép a vezetés elsősorban példa elv, hogy a tanári kommunikáció mindig minta lesz a gyerekeknek. 

Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy év elején a tanár segítségével a gyerekek kitűznek célokat, határidőket és a tanár segítségével saját stratégiát terveznek (ugyanis a stratégiai tervezés szintén fontos 21. század készség) és az értékelés aszerint történik, hogy ki hogyan halad ezzel a tervével. Persze ennek mindenképpen kell keretet szabni és leginkább gimnazista korban látom létjogosultságát, de ez a módszer nekem kapcsolódik az életre neveléshez. Illetve a motiváció is nagyobb mértékű, ha egy olyan feladatot kell végre hajtani amit szeretnék vagy amit én választottam. 

Az korszerű eszközök tehát lehetnek eszközök az értékeléshez a tanulók motiválásához, a sokszínű feladatmegoldáshoz és az információk átadásához is. Konkrét példák másik bejegyzéseimben találhatóak majd.  

 

Education: 21st Century Skills - How Games Prepare You for Life - Extra Credits

Education: 21st Century Skills - How Games Prepare You for Life - Extra Credits

Nem csak leendő tanárként, de leendő családanyaként is gyakran foglalkozok a kérdéssel, hogy a 21. században, hogyan lehet felkészíteni a gyerekeket arra, hogy a rendelkezésre álló végtelen mennyiségű információból és lehetőségből hogyan lehet kiszűrni azt, ami valóban fontos, hogyan lehet eligazodni, ha homlokegyenest eltérő véleményekkel és információkkal találkozunk. 

A 21. században élve véleményem szerint már nem az a fontos hogy az ember lexikálisan sokat tudjon, hiszen a megfelelő kulcsszót használva a világ összes tudása elérhetővé válik. Az NCTE (National Council of teachers of English) és az OECD DeSeCo projektje is kulcskompetenciaként említi a digitális eszközhasználatot, az szimultán több helyről érkező információk kezelését. Ahhoz azonban hogy ezt elérjük a gyerekeknél a közoktatásban eltöltött évek alatt elengedhetetlenül fontos, hogy a tanulók nem csak hogy említés szintjén halljanak a digitális világ nyújtotta lehetőségekről, hanem hogy tevékenyen találkozzanak velük. 

A videóban említett készségek a kritikus gondolkodás a kommunikáció a kollaboráció és a kreativitás. A videó készítői szerint ezek a készségek fogják játszani a főszerepet a világ gazdasági fejlődésében. Ezek mellett az innovatív szemlélet, a problémamegoldás és a digitális műveltség az amit mindenképpen említenék. Ahhoz, hogy az ember újat alkosson ma véleményem szerint az egyik legfontosabb eszköz az internet, ahol már nem az a kérdés, hogy mekkora a tanulók lexikális tudása, hanem hogy értik e az összefüggéseket, tudnak e jó kérdéseket feltenni és képes e használni a technika nyújtotta lehetőségeket. 

A videó készítői a játékot emelik ki mint fontos készségfejlesztő faktort. Ezzel teljesen egyet tudok érteni. A játék során az emberek őszinték és amellett, hogy stratégiát tanulnak, kommunikálnak egymással és gyakorolják a kreatív gondolkodást, megmutatják személyiségüket. A nevelő tevékenységhez pedig elengedhetetlen a gyerekek megismerése. 

 Magam részéről azt gondolom, hogy a készségfejlesztés és a szemléletformálás a 21. században a két kulcskérdés. Ma. De amilyen gyorsan változnak az igények fontos szem előtt tartani, főleg mint leendő pedagógus, hogy semmit nem lehet készpénznek venni. 

Bemutatkozás

A nevem Tarjányi Hedvig és az ELTE negyedéves német és orosz nyelv tanárszakos hallgatója vagyok. Ezt a blogot az egyik kurzusom keretein belül indítom. A blogom célja, hogy a tanulásról, tanításról és a 21. század kihívásairól írjak. 

Az érettségi előtt nemsokkal döntöttem el, hogy tanár leszek. Mindigis közel állt hozzám ez a szakma. Három kisebb testvérem van és gimnazista korom óta foglalkozok ifjúságneveléssel életvitelszerűen cserkészként. Az évek során egyre inkább megerősödök abban, hogy ez az én hivatásom. Nagyon izgalmas számomra, hogy milyen gyorsan fejlődik a világunk és szeretném minél több emberrel megszerettetni a tanulást. Az elsődleges célom tehát az, hogy kedvet érezzenek a leendő diákjaim ahhoz, hogy képezzék magukat. Ehhez szerintem nagyon jó eszközöket nyújt a digitális világ. Ma már mindenki megtalálhatja, hogy mi az ami érdekli és ahhoz rengeteg eszközt is kaphat. 

Örülök ennek a blognak, mert ez számomra egy tanulási zónába tartozó feladat és ahhoz, hogy neveljek elsősorban a példámmal kell elől járnom így amit itt leírok az mind az aktuális véleményem és szeretném ezt kiemelni. Ha olvasod az írásaimat várom a visszajelzésedet és véleményedet. Minden értékelés amit - a jó értelemben - kritikus gondolkodással fogadnak az ember fejlődését szolgálhatja. 

 

süti beállítások módosítása